Bejelentkezés
Multimédia

Fotókiállítás slideshow
Fotókiállítás slideshow megnyitó kép

75 éves történet
Tfirst Gyula 2009.11.08

 

Történet

Oldal megtekintve: 0 megtekintés

Vajon mi célja lehet annak, ha az ember a múlt felé tekint és emléke­ket idéz? Lehet a visszatekintés tanulságos, hasznos, lehet egy alkalom az ünneplésre, a nosztalgiára, de az önvizsgálatra is. Amire visszaemlékezünk az már elmúlt, de a múlt is valóságos, akár a jelen. Ezzel egy újabb kérdéshez érkeztünk: lehetséges-e a múltat meg­ismerni, feltárni, elfogulatlanul, tárgyilagosan. Vannak kortárs tanúk, akik szivesen kegyelettel emlékeznek vissza és mondják el élményeiket. De ezek a tanúk szeretik gyülekezetünket, és ennek sorsa mindig szívü­gyük volt, így el sem várhatjuk tőlük a teljes elfogulatlanságot. Ugyanezt mondhatjuk a régi írásos dokumentumokról és cikkekről. Voltak olyan cikkírók is, akik másfajta elfogultsággal beszéltek rólunk. Cikkeiket olvasva a gyülekezet és az istentisztelet gúnyos karikatúráját láthatjuk. Mégis minden tanút segítségül kell hívnunk és keresnünk kell azt, ami a múltból - a részleteken túl - átviláglik és a jövőbe mutat.

A visszaemlékezés oka adott: 1934-ben költözött jelenlegi helyiségébe a gyülekezet, mely egy-két évvel korábban formá­lódott gyülekezetté. A visszaemlékezés célját viszont nekünk kell meg­fogalmaznunk. Egyik célunk tagadhatatlanul az, hogy szeretnénk meg­ismerni és megismertetni gyülekezetünk múltját. De az igazi célokat az Ige kínálja. Fogadjuk el és kövessük ezeket.

Jákob vándorlásai során egy éjszaka kőre hajtotta le fejét és álmot látott. Az Úr jelent meg neki, mint atyáinak Istene. Megígérte, hogy vele lesz és megáldja őt. Amikor Jákob felébredt, döbbenetében ezt mondta: ..Bizonyára az ÚR van ezen a helyen és én nem tudtam\" (I.Móz.28:16). Ez egy nagy felismerés, és ha éppen az emlékezés vezet el ide, elérte célját.

Megérkezett Jákob ősei földjére és felkereste Betelt, mely az emléke­zés és a hála helye lett számára. Ő így mondta: „Készüljünk és menjünk fel Bételbe, oltárt akarok ott készíteni Istennek, aki ...velem volt az úton, amelyen jártam." (I.Móz.35:3). Az Úr, akit eddig úgy ismert, mint őseinek Istenét, mostmár az ő Istene lett, akit személyes bizonyságtétel azonosít.
 
(Tfirst Gyula: Visszaemlékezés az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Budapest, Dózsa György úti Gyülekezetének megalakulására és ötven éves múltjára. Előszó)