Az elkerülés és a kivonulás ünnepe
Az egyiptomi kivonulás előtt, az egyiptomiakat ért tizedik csapás az elsőszülöttek halála volt. Ez a csapás nem érte az izraelieket, mivel házaikat megjelölték egy bárány vérével. Azt a tényt, hogy az öldöklő angyal elkerülte a megjelölt házakat a héber a peszáh szóval fejezi ki. (2Móz 12,26-27)
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek. A hetedik napon megemlékeznek (mint minden nagy ünnepen) a halottakról is. Ebben az esetben ez a megemlékezés a tengerbe veszett egyiptomiakra utal.
A kovásztalan kenyerek ünnepe
Az ünnep másik neve a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát. (3Móz 23,5-8)
Zarándokünnep
„Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként!” (2Móz 23,14-7) A három zarándokünnep egyike a pészah. Amikor még állt a szentély, Izrael népe Jeruzsálembe ment és áldozatot mutatott be Istennek. Minden család egy bárányt áldozott, melyet sütve el is fogyasztottak. Az ünnep elején a zsinagógákban (emlékezvén a szabadulásra) hálélt, az ünnep végén (a tengeren való átkelés emlékére) fél hálélt mondanak. Hálélnek nevezik a 113-118 zsoltár csoportját, a fél hálél mondásakor kimaradnak az örömöt kifejező zsoltárok (115-116), amellyel a vízbe fulladt egyiptomiakra emlékeznek.
A tavasz ünnepe
A pészah mindig tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be. Az ókori Izraelben az ünnep második napján kezdődött az árpa aratása. Ehhez kapcsolódik, hogy az ünnep második napján kezdték el az ómerszámlálást is, mely a hetek ünnepén ért véget (ekkor ettek először új kenyeret). Úgy számolták a napokat, hogy naponta egy-egy kalászt félretettek, s ha hét kalász összegyűlt, kévébe (héberül: ómer) fonták azokat. Amikor a hét kéve összegyűlt, a következő (az ötvenedik) napon tartották az új kenyér ünnepét. A feltámadás utáni első ilyen ünnepen történt a Szentlélek kitöltetése.
A zsidó húsvét ünnepi napjai
A zsidó naptár szerint niszán 15. és niszán 21. között tartják az ünnepet, az Izraelen kívüli zsidóság számára azonban niszán 22-ig tart. Izraelben az ünnep jelenti a száraz évszak beköszöntét. A pészahot számtalan előírás szabályozza. A zsidók a peszáh előtti időben minden erjedésre alkalmas élelmiszertől megtisztítják lakásaikat. Ezt sokszor eladással oldják meg. Tűzhelyeiket és minden étkezéssel kapcsolatos dolgukat rituális tisztításnak vetik alá (kikaserolás – kóser, alkalmas szóból). A peszáhot megelőző napokban a zsidóság adakozik a szegények, rászorulók javára, hogy nekik is legyen peszáhi lisztjük, és ezáltal ők is teljes értékű ünnepet ülhessenek. Fontos, hogy mindenki érezze, ő maga szabadult meg a rabságtól.
A hámec
Hámecnek, kovászosnak nevezik az olyan dolgokat, melyek gabonából készültek és legalább tizennyolc percig folyamatosan vízzel voltak érintkezésben. A lakást vagy házat niszán 13-án szokták kitakarítani a hámectől. Nagyobb mennyiségű hámecet pészah idejére el lehet adni egy nem zsidónak előleg ellenében. Az üzletről adásvételi szerződés készül, ebben kikötésképpen szerepel, hogy amennyiben a vevő a teljes vételárat nyolc nap elmúltával (pészah napjai) nem egyenlíti ki, akkor az ügylet semmisé válik és az áru, vagyis a hámec visszakerül az eredeti tulajdonoshoz.
Erev pészah
Niszán 14. a pészahot megelőző nap, az erev pészah. A zsidók ezen a napon hajat szoktak vágatni, mert az ómerszámlálás alatt (ötven napig) nincs erre lehetőségük. Kora délelőtt elégetik az összegyűjtött hámecet és nyilatkozatot tesznek arról, hogy nincs birtokukban semmiféle hámec. Ilyenkor készítik elő a szédereste kellékeit. Kora délután sütik a széder esten fogyasztandó pászkát, amely több dologban is különleges. Elkészítéséhez előző nap merített vizet és gondosan felügyelt búzalisztet használnak. A tésztát kézzel dagasztják, miközben zsoltárokat énekelnek. Ha minden élelmiszer rendelkezésre áll, elmennek a zsinagógába az esti imára. Az ima után a széderestével megkezdődik a pészah.
Megjelent: Élő Víz 2009/2
