Bejelentkezés
Alkalmak

 
Itt vagyunk!
Agapé multimédia
 
VIDEÓK
Húsvéti Üzenet
 

 
 Diabemutató
Húsvéti musical 10-04-04
Agapé húsvéti musical 2010-04-04
 
Hangfelvétel
Monica Campos 10-03-28

 
Facebook

 
Könyvajánló
 

Igei gondolatok: Így kezdődött a XXI. század

Készítő:: Admin Publikálva: 2009-11-07 01:31
Oldal megtekintve: 0 megtekintés

Bérczes Lajos

1900-ban az Egyesült Államokban egy fiatal metodista prédikátor, Charles F. Parham azt gondolta, hogy valamit tennie kell az egyházért. Bizonyára – gondolta – az első századok keresztényeinek valami titkuk volt, amit ő és az egyháza nem ismer. 1900 októberében Parham elindult, hogy felfedje ezt a titkot; elhatározta, hogy bibliaiskolát nyit, ahol vezető és egyszersmind tanuló is lesz.

Charles Parham előtt világos volt az irány, amit tanulmányozni akart. Az elmúlt 50 évben sok protestáns fordult növekvő érdeklődéssel egy vallásos élmény felé, melynek napját és óráját is tudták; ez rendszerint megtérésük után rövid idővel történt. Némelyek második kegyelmi kitöltetésnek, második áldásnak, megszentelődésnek nevezték. Az élmény lényege mindig a Szentlélekkel való találkozás volt.

Parham Topekában talált egy házat, amit az építtetőjéről Stone szeszélyének, Ston's Folly-nak neveztek. Itt rendezte be az iskolát. Stone's Follyban Parham és barátai azzal töltötték idejüket, hogy olvasták a Bibliát, házi munkát végeztek, imádkoztak és bizonyítékot kerestek a Szentlélek jelenlétére. Decemberben Parhamnak három napra el kellett utaznia. Mielőtt elhagyta Topekát, tanítványainak határozott utasítást adott: „Amíg távol leszek” – mondta. – „az Apostolok Cselekedeteit olvassátok. Mindent tanulmányozzatok, ami a szentlélek-keresztség elnyeréséről szól. Nézzétek, találtok-e valamilyen közös nevezőt, megbízható bizonyítékot.” Visszatérésekor az egész iskolát felizgatva találta. A tanulók, akik egyénenként dolgoztak, mindnyájan ugyanarra az eredményre jutottak. Öt különféle helyen az Apostolok Cselekedeteiben, ahol a keresztséget első ízben nyerték el, volt egy sajátságos jelenség, amit úgy hívtak „nyelveken szólás”, vagy szó szerint leírva, vagy a leírásból következtetni lehetett rá. Az első ilyen eset pünkösdkor történt: „És megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniok.”

A felindulás átragadt Parhamra is. Lehetséges, hogy ez az a jel, amit keresnek? Késő este volt. „Kérdezem magamtól, mi történhetne” – mondta –, „ha holnap mind együtt lennénk, és ezt a keresztséget úgy kérnénk, ahogy a Bibliában van: beszéddel és nyelvekkel?” Másnap reggel Stone's FoIIy-ban mindnyájan összegyűltek imádkozni. Egész délelőtt imádkoztak, és egész délután. A házban feszült volt a légkör a várakozástól. Lement a nap, és semmi különös nem történt. Ekkor, úgy 7 óra tájban – 1900. év szilveszter estéjén – egy fiatal tanítványnak, Agnes N. Ozman-nak eszébe jutott valami. Nem úgy volt-e, hogy néhány, az apostolok cselekedeteiben megírt keresztség valami tevékenység hatására történt? A személy, aki imádkozott, gyakran a kezét tette arra, aki a keresztséget elfogadni kívánata. A Bibliában megtalálta a helyeket, amelyekre emlékezett. Ott volt; Samáriában, Damaszkuszban és Efézusban is ez a kifejezés: „kezeit”, „kezét tette rá”, „aztán kezeit tette rá”.

Ozman kisasszony Parhamhoz ment. Elmondta, amit gondolt. „Imádkoznál így értem?” – kérte. Parham habozott, de rövid ima után engedett a kérésnek. Akkor mindkét kezét könnyedén a lány fejére tette. Pillanatok múlva hangok folyama jött a lány ajkairól, amit egyikük sem értett.

A pünkösdiek 1900 szilveszter estéjét történelmük meghatározó időpontjaként őrzik. Hangsúlyozzák, hogy az apostolok ideje óta akkor keresték először a Szentlélekkel való keresztséget és a nyelveken szólást, mint annak biztos jelét.

Stone's Follyban ezután még buzgóbban imádkoztak a Szentlélekkel való keresztségért. Az elkövetkező három napban sok szentlélek-keresztség történt, és mindegyik a titokzatos nyelveken szólással bevezetve. Január harmadikán maga Parham is, egy tucat más felekezetbeli lelkésszel együtt megkapta a szentlélek-keresztséget és nyelveken szólt. Terveket szőttek egy nagy missziós utazásról, de csak Kansas Cityig jutottak, ahol nyílt ellenségeskedés fogadta őket. A kis csoport nemsokára feloszlott. Parhamnak nem volt támogatója, nem volt pénze és nem volt szószéke. Végül nem volt betevő falatja sem. Stone's Follyt is el kellett adni. Az iskola feloszlott.

Öt évvel később Parham meghirdette egy második bibliaiskola alapítását, ezúttal a Texas állambeli Houstonban. Ebbe az iskolába járt W. J. Seymour, hivatásos néger lelkész is, aki a pünkösdi evangéliumot elvitte Kaliforniába, a pünkösdiek leghíresebb helyére, Los Angelesbe, az Azusa utca 312-be.

Az összeállítás John L. Sherrill „Más nyelveken szólnak” című könyve alapján készült.

Megjelent: Élő Víz 2009/3

Mondatok
„Lélekkel kell megtölteni a digitális világot. Az evangéliumi üzenethez való szüntelen hűséggel.”
XVI. Benedek pápa - idézi: mr1 Tanúim lesztek! A római katolikus egyház félórája 2010.01.28.
 
Igehirdetések
Kalendárium
2012. február
2012-02-07 22:03
2012. január
2012-01-10 21:21
2011. december
2011-12-03 17:39
Gyerekprogramok
Neves(s) nap
2011-04-29 19:28
Tavasztündér
2010-03-14 02:13
Programajánló
Agapé programok
Aktív Agapé Túra
2011-04-21 13:04
Hárman a hegyen
2010-01-24 21:02
Ünnepek
2010-01-06 12:16