Kázmér Anita
A karácsonyi készülődés, nálam ötlet szintjén novemberben kezdődik, miszerint „ha most elkezdeném, időben lenne mindenkinek ajándéka”. Ezzel a szándékkal az örömszerzés gondolati része jóval megelőzi a cselekvést, ami sajnos néha szenteste előtti utolsó napokra is húzódhat.
Számomra a készülődés, az advent (aminek a jelentése eljövetel), három jól elkülöníthető részre bomlik. Az egyik a gyakorlati része, hogy készüljek föl ajándékokkal időben, hogy mindenkinek örömet szerezzek, olyat kapjanak, ami tetszik nekik. A másik része, amit nem szeretek, amit az adventből a bevásárlóközpontok, boltosok, média csinált. Giccs, még egy ragyogó alkalom, hogy kicsit több pénzt költsünk kicsit nagyobb butaságokra. A harmadik pedig, amiről szerintem az advent tényleg szólna. A várakozás, az elgondolkozás a mi Urunkról, Jézusról. Ha ez eszembe jut, mindig hála tölt el, hogy Jézus lejött a földre.
A karácsonyi készülődés, első része, az ajándékszerzés, ötlet szintjén nálam, már novemberben kezdődik, miszerint „ha most elkezdeném, időben lenne mindenkinek ajándéka”. Mivel a várakozás egy formája már advent első heténél korábban kezdődik, a maga gondjaival együtt, így advent első hete (amit persze leginkább Édesanyám tart számon, ő szól) leginkább arról szól, hogy elterelje a figyelmet a készülődés azon részeiről, amit esetleg nem szeretek, vagy nyomaszt, és ráébresszen, hogy miről is szól igazából a karácsony, az advent.
Sajnos úgy vagyok vele, hogy ha azt mondják, hogy „advent”, vagy „karácsonyi készülődés” gyakrabban jut eszembe a bevásárlóközponti giccs, a reklámokban korcsolyázó rénszarvasok. Ezért jó, hogy vasárnaponként, mikor eggyel több gyertyát gyújtunk, elgondolkodok a várakozás igazi jelentéséről, amiben hiszek, amiért érdemes várakozni, ami erőt ad. Advent első vasárnapja erről szól. Emlékeztet, hogy ne tudjak elkeseredni azon, hogy a világ milyen bizniszt csinált ebből az ünnepből, hanem hálás tudjak lenni, és örömmel tudjak várakozni. Így az adventi készülődés mindhárom részébe újult erővel, vidáman, hittel vághatom bele magam. Ezt kívánom nektek is, vidám, boldog készülődést, úgy, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy mi az „igazi” advent.
